Csak csináljuk! 🙂
Kilenc éves koromtól jártam a Gaál Imre rajzszakkörbe, mely később az alapító grafikus tanárunk tiszteletére Morvay László Stúdióvá alakult, és amit néhány évig vezettem is. Itt ismertem meg először azt a szabadságot, amit az alkotás és a kreativitás adhat és ami aztán alapvetően meghatározta a további életemet. Az Iparművészeti Főiskolán (MOME) végeztem animáció-számítógépes animáció szakon, majd egy évet tanultam Groningenben (NL) is, ahol az interaktív animációt ismerhettem meg. A MOME-n Richly Zsolt volt az osztályfőnököm, de tanulhattam Jankovics Marcelltől is.
Amit ezeken a helyeken és években felismertem az többek közt az, hogy mekkora igény és szükség van olyan szabad terekre, ahol a frontális oktatás falai közül kitörve a résztvevők megismerhetik saját végtelen képességeiket és ezáltal magabiztosabbakká és teljesebbé válhatnak. Kerülném a „tehetség” szót, mert bár természetesen létezik, de egyrészt mindenkiben van, másrészt ahhoz hogy egyáltalán kiderülhessen kinek miben, egyszerűen csak csinálni kell. A támogató és figyelmes környezet a legfontosabb. Szerintem.
„Úgy van teremtve az ember, hogy képtelen egyedül élni. Szüksége van rá, hogy kitalálásaival rátelepedjen a környezetére.”
Antoine de Saint-Exupéry
